Nagy csata a magyar vásárlók között: a nők óvatosabbak

A legfrissebb kiskereskedelmi adatok szerint márciusban ömlött a pénz a boltok pénztáraiba, éves összevetésben a kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékben, 16 százalékkal nőtt. Ebben nagy szerepet játszhattak a hónapban a háztartásoknak kifizetett állami extra juttatások, például az szja-visszatérítések.

A kivételes február és március után azonban várhatóan alábbhagy a vásárlási kedv a bizonytalanabb gazdasági környezet, főként az elszálló infláció miatt. Erre egyébként bizonyíték is van, a február előtti adatok szerint a tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszerek forgalma ugyanis a korábbi évekhez képest – leszámítva a járvány legkritikusabb hónapjaiban bekövetkezett hanyatlást – jóval visszafogottabban nőtt 2021 közepe óta.

Ez logikus lépés a háztartásoktól, a komolyabb beruházásokat a bizonytalanná váló gazdasági környezetben elhalasztják, részben azért, mert sok háztartási gép, elektronikai eszköz vagy éppen az autó a koronavírus kedvezőtlen hatása, az alapanyag- és nyersanyaghiány, az Ukrajnában zajló háború miatt jóval drágább lett.

A Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatás eredménye arra utal, hogy sokan óvatosabbá váltak: a megkérdezettek 41 százaléka ugyanis azt mondta, hogy a szinte minden területen érzékelhető drágulás, valamint a járvány és a háború negatív hatásai miatt elhalasztotta az 50 ezer forintot meghaladó. Igaz, a többség, 46 százalék viszont nemmel feel, 13 százalékuk pedig nem adott választ.

Markáns különbség van a nemek között. A nők sokkal elővigyázatosabbnak tűnnek, 52 százalékuk tolta későbbre az 50 ezer forint feletti vásárlásokat, míg a férfiak táborában ez csak tízből három emberre igaz.

A korosztályokat nézve az idősebbekre, köztük a nyugdíjasokra jellemző az óvatosság. A 60 év felettiek 51 százaléka elhalasztja ezeket a beszerzéseket. A középkorúak é um fiatalok többsége viszont maradt az eredeti terveknél.

Produção: Pulzus

A végzettség szerint bontás több kategóriában é lényegében döntetlent mutat. Az érettségizettek 40 százaléka nem halasztja el ezeket a vásárlásokat, mig a 48 százaléka igen. A diplomásoknál 50 és 41 százalékos eredmény született. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében pedig tízből négyen mondtak le a komoliabb értékű dolgok megvásárlásáról, az érintettek fele azonban az ellenkezőjét mondta.

Lényegében döntetlennel zárult a lakóhelyek szerinti összevetés. A fővárosban, megyeszékhelyen, kisebb vidéki városokban és községekben élők 40-46 százaléka igennel, 44-48 százalékuk pedig nemmel sentida a kérdésre.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.


Source: Napi.hu by www.napi.hu.

*The article has been translated based on the content of Napi.hu by www.napi.hu. If there is any problem regarding the content, copyright, please leave a report below the article. We will try to process as quickly as possible to protect the rights of the author. Thank you very much!

*We just want readers to access information more quickly and easily with other multilingual content, instead of information only available in a certain language.

*We always respect the copyright of the content of the author and always include the original link of the source article.If the author disagrees, just leave the report below the article, the article will be edited or deleted at the request of the author. Thanks very much! Best regards!